Dátum: 2024. április 29., 09:30 - 12:30 Helyszín: Minden, ami Szatmár-Bereg Irodaház, 4700 Mátészalka, Kölcsey u. 26 A PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány, a HCE Magyarország, valamint a DigitalTech EDIH […]
Megismerni a Mesterséges Intelligencia oktatási alkalmazásait. Mire lehet használni az MI-t oktatás és tanulás során.
A kurzus első része a korai fázisú projektek, illetve vállalkozások növekedését elősegítő technikákra („growth hacking”) fókuszál, majd a különböző cégtípusok, illetve fejlődési szakaszok szempontjából legfontosabb mérőszámokra („metrikák”), végül a legkorábbi cégfejlődési fázisokban járó startupok és a növekedési fázisban járó „scaleup”-ok közötti különbségekre, különös tekintettel a két életszakasz eltérő kihívásaira és dilemmáira.
A képzés célja, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek – az alapvetően demonstrációs jellegű oktatás során - a Windows operációs rendszer aktuális verzióinak életciklusába, a frissítési lehetőségekbe és a különböző verziók közötti különbségekbe. Megismerkednek a frissítés fontosságával, illetve a nem támogatott szoftverek használatának veszélyeivel, illetve az általuk okozott lehetséges károkkal. Képesek lesznek megválasztani a hosszútávú céljaiknak megfelelő szotftverváltozatot és megismernek több, automatikus szoftverfrissítésre kifejlesztett alkalmazást. A képzés részét képezi továbbá az Active Directory alapjainak és kezelésének megismerése is.
Célja, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek - az alapvetően demonstrációs jellegű oktatás során - a GNU/Linux operációs rendszer népszerű disztribúcióinak életciklusába, a frissítési lehetőségekbe és a különböző disztribúciók közötti különbségekbe. Megismerkednek a frissítés fontosságával, illetve a nem támagatott szoftverek használatának veszélyeivel, illetve az általuk okozott lehetséges károkkal. Képesek lesznek megválasztani a hosszútávú céljaiknak megfelelő szotftverváltozatot és megismernek több, automatikus szoftverfrissítésre kifejlesztett alkalmazást.
A tréning célja rávilágítani a statikus elemzések jelentőségére, illetve a szoftveres projekt igényeinek leginkább megfelelő biztonsági elemzések kiválasztását. Megtanítjuk, hogyan kell az eszközöket használni, az eredményeiket értelmezni és hogyan kell a biztonsági szempontokból relevánsakat megtalálni és kijavítani.
A képzés résztvevői ismerjék meg a blokklánc fölötti üzletmenet főbb jellemzőit, adott üzleti folyamatok blokkláncra vitelének feltételrendszerét és lépéseit.
Célja, hogy a résztvevők az alapvetően demonstrációs jellegű oktatás során betekintést nyerjenek a szoftverek sebezhetőségének kihasználására alkalmas alapvető eszközök működésébe. Megismerkednek a sebezhetőségek felderítési technikáival (pl. searchsploit, exploit-DB, GTFOBins), és a bemutatott támadások révén megismerkednek a lehetséges fenyegetésekkel és az azokkal járó kockázatokkal. A képzés végén a résztvevők képesek lesznek a gyakori sebezhetőségek tesztelésére, és ismerni fogják az ezek elleni védekezési technikákat.
Ez a tananyagegység bemutatja a szoftvertervezés biztonsági kihívásait. Az életciklus modellt követve áttekintésre kerül, hogy az egyes fázisokban hogyan jelenik meg a biztonság. Ezek közül kiemelten tárgyaljuk a tervezési fázisban felmerülő kihívásokat, és azokat a tervezési irányelveket, amik jelentősen növelhetik egy szoftver biztonságát. A folyamatot magas szinten mutatjuk be, amivel célunk az, hogy átfogó képet adjunk a lehetséges módszerek helyes használatáról.
A Design Thinking módszertan vázlatos, ám metodikus alkalmazása követ a résztvevők által hozott (és előzetesen elküldött) egy vagy két konkrét üzlet-, illetve termékfejlesztési kihívásra.
A folytonos integráció (Continuous integration – CI) egy modern szoftverfejlesztési módszer, aminek során a fejlesztő csapatok folyamatosan integrálják egymás munkáit a gyors visszajelzés és jó minőség érdekében. A CI folyamat olyan eszközökkel segíthető, amik a szoftver elemeinek fordítását, tesztelését és ellenőrzését tudják automatizálni. A tananyagegység célja a CI folyamat és módszerek bemutatása, melyhez Java programozási nyelv ismerete ajánlott. A résztvevők a tanfolyam után megértik a CI szerepét és jelentőségét jobb és biztonságosabb szoftverek létrehozásában.
A tananyagegység fő célja a különböző adattípusok adatvédelmi következményeire irányuló figyelem felkeltése és a tudatosság fokozása a látszólag nem személyes adatok érzékenységével kapcsolatban. A résztvevők megismerik a különböző, látszólag nem személyes adattípusok sérülékenységét (potenciális érzékenységét), elsajátítanak egy adatvédelmet szem előtt tartó gondolkodásmódot, értelmezni tudják majd a nem triviális adatvédelmi fenyegetéseket és azok kockázatát is, és megértik a különböző adatokat fenyegető potenciális adatvédelmi támadásokat.
A képzés célja, hogy a résztvevők mélyebben is megismerjék a startupok és egyéb digitális termékeket fejlesztő cégek világában általánosan elfogadott ügyfél- és termékfejlesztési megközelítéseket (illetve azok kritikáit), és ezeket saját igényeik szerint alkalmazni is tudják munkájuk, illetve vállalkozás-építési céljaik megvalósítása során.
A tréning célja rávilágítani a statikus elemzések jelentőségére, illetve a szoftveres projekt igényeinek leginkább megfelelő biztonsági elemzések kiválasztását. Megtanítjuk, hogyan kell az eszközöket használni, az eredményeiket értelmezni és hogyan kell a biztonsági szempontokból relevánsakat megtalálni és kijavítani.
A tananyagegység célja, hogy a résztvevők megértsék a tűzfalak célját és jelentőségét a hálózati védelemben. Tűzfalak segítségével a vállalat határain átlépő forgalmakat szűrni lehet, hogy csak a cég számára szükséges forgalmak léphessenek át a határon. A képzés folyamán a résztvevők megértik a tűzfalak működésének alapjait, mikor és miért van rájuk szükség, illetve hogy mire alkalmasak vagy éppen nem alkalmasak.
A képzés résztvevői ismerjék meg a digitális identitások kezelésének alapfogalmait, kiemelten az önrendelkezésű azonosítókat, melyek megoldást adnak arra, hogyan lehet több szervezet által kibocsátott dokumentumokat/igazolásokat úgy felhasználni digitális szolgáltatásokban, hogy a szervezetek közt ne legyen szükség közvetlen kommunikációra.