A tananyagegység fő célja a különböző adattípusok adatvédelmi következményeire irányuló figyelem felkeltése és a tudatosság fokozása a látszólag nem személyes adatok érzékenységével kapcsolatban. A résztvevők megismerik a különböző, látszólag nem személyes adattípusok sérülékenységét (potenciális érzékenységét), elsajátítanak egy adatvédelmet szem előtt tartó gondolkodásmódot, értelmezni tudják majd a nem triviális adatvédelmi fenyegetéseket és azok kockázatát is, és megértik a különböző adatokat fenyegető potenciális adatvédelmi támadásokat.

A tananyagegységben a kockázatkezelés négy fázisa kerül bemutatásra: irányítás, értékelés, kezelés és monitorozás. Egy esettanulmányon keresztül bemutatásra kerül a STRIDE módszer is, mely alkalmas a fenyegetések modellezésére, és így a kockázatok kategorizálására.

A tananyagegység fő célja a különböző adattípusok adatvédelmi következményeire irányuló figyelem felkeltése és a tudatosság fokozása a látszólag nem személyes adatok érzékenységével kapcsolatban. A résztvevők megismerik a különböző, látszólag nem személyes adattípusok sérülékenységét (potenciális érzékenységét), elsajátítanak egy adatvédelmet szem előtt tartó gondolkodásmódot, értelmezni tudják majd a nem triviális adatvédelmi fenyegetéseket és azok kockázatát is, és megértik a különböző adatokat fenyegető potenciális adatvédelmi támadásokat.

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek az informatikai biztonság három alapfogalmával: bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás (CIA triad) és ezen elvárások biztosítására alkalmazott algoritmusok jellemzőivel. Ismertetésre kerülnek a szimmetrikus és aszimmetrikus titkosítások tulajdonságai, különbségek, gyakorlati alkalmazásuk. Az érdeklődők megismerik a digitális aláírások folyamatának lépéseit, kitérve a nyilvános és titkos kulcsok szerepére, valamint gyakorlati megvalósulásra. A képzés során az érdeklődők betekintést nyernek nyilvános kulcsok kezelésében kiemelt szerepet játszó Nyilvános Kulcs Infrastruktúra működésére, felépítésére.